Számviteli törvény 2026 – részletes útmutató és változások 1. Bevezetés A magyar számviteli szabályozás alapját a 2000. évi C. törvény a számvitelről adja, amely meghatározza a vállalkozások gazdálkodásának nyilvántartási, beszámolási és értékelési kereteit. A törvény célja, hogy valós és megbízható képet nyújtson a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. 2026-ban a szabályozás nem teljesen új alapokra helyeződik, hanem inkább finomhangolások és EU-harmonizációs módosítások történnek, amelyek elsősorban: adminisztráció csökkentését, átláthatóság növelését, és a kisebb vállalkozások támogatását célozzák. 2. A számviteli törvény fő területei A törvény 2026-ban is az alábbi kulcsterületeket szabályozza: 2.1. Beszámolási kötelezettség Minden gazdálkodó köteles beszámolót készíteni, amely lehet: éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló mikrogazdálkodói beszámoló 2.2. Könyvvezetés A vállalkozások: kettős könyvvitelt vezetnek (társaságok) vagy egyszeres könyvvitelt (bizonyos esetekben) 2.3. Értékelési szabályok Ide tartozik: eszközök és források értékelése devizás tételek kezelése értékcsökkenés elszámolása 2.4. Nyilvánosság és közzététel A beszámolót kötelező: letétbe helyezni közzétenni (pl. e-beszámoló rendszerben) 3. A 2026-os legfontosabb változások 3.1. Mikrogazdálkodói beszámoló értékhatárainak emelése Az egyik legjelentősebb változás 2026-ban a mikrovállalkozásokra vonatkozik. Új értékhatárok: Mérlegfőösszeg: 150 millió → 180 millió Ft Éves árbevétel: 300 millió → 360 millió Ft Létszám: változatlan (10 fő) 👉 Ez azt jelenti, hogy több vállalkozás választhat egyszerűbb beszámolási formát, ami: kevesebb adminisztrációt alacsonyabb könyvelési költséget jelent 3.2. Transzferár-elszámolás pontosítása A kapcsolt vállalkozások közötti elszámolásoknál: pontosították a korrekciós különbözet könyvelését lehetőség van az eltérések bekerülési értékben történő elszámolására 👉 Ez fontos: multinacionális cégeknek cégcsoportoknak 3.3. Közhiteles adatok pontosítása A jogszabály egyértelműsíti: mely adatok számítanak közhitelesnek és melyek nem (pl. személyes adatok) Ez főként: adatvédelem céginformációs rendszerek szempontjából lényeges 3.4. Devizás tételek értékelése Megszűnik egy korábbi lehetőség: már nem használható az országos napilap árfolyamadata mint referencia 👉 Ez egységesebb és pontosabb árfolyamkezelést eredményez. 3.5. Bekerülési érték módosításának szabálya Új előírás: ha a felek utólag módosítják az árat (pl. piaci ár miatt), akkor azt a bekerülési értékben kell figyelembe venni Ez különösen fontos: transzferár esetén hosszabb távú szerződéseknél 3.6. Hatálybalépés és alkalmazás Kötelező: 2026-os üzleti évtől Választható: már a 2025-ös évre is alkalmazható 4. A változások célja A 2026-os módosítások mögött több stratégiai cél áll: 4.1. Adminisztráció csökkentése egyszerűbb beszámolók kevesebb jelentési kötelezettség 4.2. EU harmonizáció igazodás az EU számviteli irányelvekhez egységesebb szabályozás 4.3. Vállalkozásbarát környezet kisebb cégek támogatása költségek csökkentése 5. Gyakorlati hatások a vállalkozásokra 5.1. Kisvállalkozások Előnyök: egyszerűbb beszámoló kevesebb adminisztráció 5.2. Közép- és nagyvállalatok Feladatok: transzferár szabályok pontos alkalmazása belső folyamatok felülvizsgálata 5.3. Könyvelők és pénzügyi szakemberek Fontos: új értékhatárok figyelése számviteli politika módosítása 6. Kapcsolódás más jogszabályokhoz A számviteli törvény szorosan együtt működik: társasági adó törvénnyel áfa törvénnyel könyvvizsgálati szabályokkal A 2026-os változások ezekkel összhangban történnek, például: adóalap módosítások transzferár szabályok összehangolása 7. Összegzés A 2026-os számviteli törvény nem forradalmi, hanem evolúciós változásokat hoz. Legfontosabb üzenetek: nőnek az értékhatárok → több egyszerűsítés pontosodnak a szabályok → kevesebb bizonytalanság erősödik az EU-hoz való igazodás 👉 Összességében a cél: egyszerűbb, átláthatóbb és vállalkozásbarátabb számviteli környezet kialakítása. Számviteli bizonylat készítő program: leírása

Alább a legfontosabb változásokat olvashatja el a Számviteli törvény kapcsán, mely 2024-re (is) vonatkoznak. Halasztott adó a beszámolóban 2024-től 2024. január 1-től a vállalkozó döntése alapján kimutathatja a beszámolójában a halasztott adó követelést/kötelezettséget, attól függetlenül, hogy IFRS szerinti beszámolót készít vagy sem. A halasztott adókövetelés/kötelezettség bekerült az éves beszámoló mérlegébe, eredménykimutatás tagolásába is. Tőkeegyesítő társaságok: határon átnyúló átalakulás A határon átnyúló átalakulásnál a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2021. évi CXXIV tv  . előírásait is alkalmazni kell.  TAO-adatok közzététele A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az uniós jog hatálya alá nem tartozó anyavállalat leányvállalatának és az ilyen anyavállalat vagy önálló vállalkozás fióktelepének kell közzétenni, és, ha ehhez az anyavállalat, önálló vállalkozás nem adott vagy nem minden adatot adott meg, akkor erről a leányvállalatnak/fióktelepnek nyilatkoznia kell és ezt is közzé kell tenni. Ezt az előírást először a 2024. június 22-én vagy azt követően induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.  Kisvállalati adóalap (KIVA) módosító tételek A törvénymódosítás értelmében a kiegészítő mellékletben nemcsak a társasági adóalap, hanem a kisvállalati adóalap módosító tételeit is be kell mutatni 2024-től.  Újrahasznosítható termékek visszaváltási díja 2024. január 1-jén életbe lépett Magyarországon az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, a kötelező visszaváltási díjas (DRS) rendszer. Ezzel kapcsolatban módosultak a számviteli törvény egyes rendelkezései is Eltérő számviteli elszámolás vonatkozik: a kötelezően visszaváltási díjas, nem újra használható termékek visszaváltási díjára a kötelezően visszaváltási díjas, újra használható termékek díjára a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek díjára.   Elengedett pótbefizetés, osztalék A számviteli törvény  2024-től életbe lépő változásai a pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazók körét kiterjeszti általánosan a vállalkozóra, amely magában foglalja a gazdasági társaság mellett többek között a szövetkezetet is (korábban csak a gazdasági társaságoknak volt erre lehetőségük). Építményi jog Az új számviteli szabályok szerint az építményi jogot az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell nyilvántartásba venni a tárgyi eszközök között. Az ingatlan tulajdonosánál az építményi jog eladásának ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, de mivel építményi jog határozott időre köthető ki és több évre vonatkozik ezért időben el kell határolni – a szerződés szerinti időtartam alatt egyenletesen kell feloldani. Ptk. alapján az építményi jog ellenértéke időszakonként visszatérő szolgáltatásként (építménybérként) is meghatározható, mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét kell elszámolni.   Könyvvizsgáló választása A végrehajtásért felelős könyvvizsgálót is meg kell választani a könyvvizsgáló cég auditra történő választásával egyidejűleg. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: mérlegfőösszeg 150 millió forint (korábban 100 millió forint volt) éves nettó árbevétel 300 millió forint (korábban 200 millió forint volt) üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 10 fő.   Fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírások (CSRD irányelv) Számviteli törvény III/A. Fejezet. A követelményeket lépcsőzetesen vezetik be, a kötelezettséget először 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évtől kell alkalmazni.  A CSRD irányelv  hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az őket érintő környezeti és társadalmi kérdésekkel, emberi jogokkal és irányítási tényezőkkel kapcsolatos információkról kell fenntarthatósági jelentést készíteniük. Kiválás új alesete: leválás Az új számviteli törvény szerint a leválás keretében a vagyonátadás (eszközök és kötelezettségek) teljesítését és az ellenében kapott részesedés könyvekbe történő felvételét a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával kell elszámolni. Számviteli bizonylat készítő program: leírása